Miért nem jók a finomított olajok?

2018.06.29

Miért nem jók a finomított olajok?

"...A növényi olaj kivonásának modern módszere hidegen sajtolással kezdődik, de aztán technikai lépések egész sora következik, ami az olaj tápanyagtartalmát ellentétes irányban befolyásolja, illetve átalakítja. Szabad zsírsavakat távolít el a vákuumos kivonás és a lúgos ülepítés (kicsapatás). A következő lépésben az olajat derítőföldön szűrik át, végül több mint 200 C fokra hevítik. Ennek az eljárásnak az eredménye az a tiszta, gyöngyöző olaj, ami ugyan tetszetős a szemnek és az ízlésnek, ám a végtermék táplálkozási szempontból kész csődtömeg, hiszen megfosztották a legtöbb meghatározó erejű tápanyagtól, rostoktól, ásványoktól és vitaminoktól.

Az olaj tápértékét tovább csökkenti a molekuláinak a tisztítási eljárás folyamán történő eltorzulása... Az olajok hidrogénezése és a 200 C fok körüli hőmérsékletre hevítése néhány kettős kötésnél megcsavarja a molekulákat tengelyük körül a szénláncban, és a hidrogénatomot ellenkező helyzetbe hozva, a molekula U alakját Z-re változtatja...

Az emberi sejteknek viszont S alakú linolénsavra van szükségük, hogy a sejtmembránokat építő hormonszerű anyagokat, un, prosztaglandinokat hozzanak létre."

(Vernon Foster: Új kezdet)

Az előbb leírt finomító műveleteket összefoglaló néven az iparban színtelenítésnek és szagtalanításnak nevezik.

Tulajdonképpen ezek során távolítják el az aminosavak, értékes rostok és egyéb pótolhatatlan, lebegő, kolloidképző tápanyag nagy részét.

A meleg préselés után még rengeteg olaj marad a préspogácsában, ami nagy veszteséget jelentene.

Ezért a lazított és porított préspogácsát egy erősen mérgező benzinszármazékkal, a hexán nevű szerves oldószerrel járatják át, amely a teljes olajat kioldja.

A kioldott rendszerből elpárologtatják a hexánt, és az így nyert olajat keverik a forrón préselttel.

A közforgalomban kapható olajok tehát un. Kevert olajok, vagyis a forró préselésből, plusz az extraktumból származnak.

Az így kapott végtermék nem túl bizalomgerjesztő.

A hexán nyomokban visszamarad a termékben, az élelmiszeripar pedig nem törődik vele. Az elfogadott tűréshatár: max. 0,05%, ami hosszú távon nem elhanyagolható mennyiség.

A hidegen sajtolt olajok

A hidegen sajtolt olajoknál azonban csak egyetlen szűrés van, maximum 45 C fokig hevíthetik, vagyis semmi nem károsodik, nincs szín- és szagmentesítés.

Éppen ezért nem szabad sütni a hidegen sajtolt olajokban, mivel a bennük lévő lebegő szemcsék magas hőfok hatására elszenesednek, rákkeltő anyaggá válnak.

A már említett U alakú, többszörösen telítetlen zsírok az un. omega-3 zsírsavak, amelyek általában az omega-6 (telített) zsírokkal közösen építik fel a különböző élelmi anyagokat, viszont az alapanyagban az egymáshoz viszonyított arányuk nem mellékes.

Abban az esetben, ha valamely élelmi anyagban túlsúlyban vannak az omega-6 zsírsavak, magas vérnyomást, érszűkületet, bizonyos immunrendszeri rendellenességeket, gyulladásokat és allergiákat okozhatnak.

Létezik egy P/S nevű mutató, melyet az amerikai Dr. Keys fedezett fel az 1960-as években, és amelynek segítségével a telítetlen (P) és telített (S) zsírok arányából megmondható az alapanyag szervezetre gyakorolt hatása.

Ha a P/S mutató kisebb 2-nél, a káros omega-6 zsírsavak (S) túlsúlyban vannak az adott élelmiszerben, és a már fent felsorolt problémákat okozhatják.

Ha az arányszám nagyobb, mint 2, a szervezetnek nagyon fontos omega-3 zsírok (P) vannak túlsúlyban, melyek

csökkentik a vér koleszterinszintjét,

megakadályozzák a fölösleges vérrögök képződését,
felelősek a sejtek hő háztartásáért,
fokozzák a bőr nedvességtartalmát és puhaságát,
az agy szürkeállományát alkotják,
védik az erek rugalmasságát,
csökkentik a gyulladásos betegségeket, az asztma és az ízületi gyulladás tüneteit,
enyhítik a menstruációs görcsöket és a migrénes fejfájást.
javítják a szem hajszálereinek vérellátását, ezért jelentősen javítják a látást.